Hátterünk

A Honda közel 50 éve indította útjára Japánban motoros vezetéstechnikai továbbképző rendszerét, melyet azóta is folyamatosan fejleszt, és nemzetközileg bővít, a preventív közlekedési biztonság koncepciójának részeként.

A Magyarországon 2008 óta működő képzési központon kívül, világszerte még 36 országban találhatók meg a Honda vezetéstechnikai központjai, ahol összesen már több, mint 12 millió motoros kapott kiemelkedő színvonalú továbbképzést.

A TEMATIKÁBÓL

Védőfelszerelések megfelelő használata, Helyes testtartás, Egyenes szlalom, Eltolt szlalom, Súlypont áthelyezési gyakorlatok, Kanyarodási technikák, Fékezés, vészfékezés, Lassú haladási egyensúly gyakorlatok, Egyenetlen és rázós út szimuláció, Gyors kikerülések, Lejtőn megállás, elindulás és megfordulás, Biztonságtechnikai és karbantartási gyakorlatok, stb.

A gyakorlati feladatok között szinte biztosan mindenki megtalálja a számára érdekes fejlesztendő területet, akár friss jogosítványos, vagy már hosszú évek óta motorozó tapasztalt motoros. E vezetéstechnikai képzés segítségével mindenki alaposan megismerheti és magabiztos szintre emelheti még fejlesztésre váró motoros tudását, képességeit. Tanfolyamainkon való részvételnek nem feltétele a saját motorkerékpár.

TANFOLYAMOK

BEVEZETŐ TANFOLYAM

2 napos tanfolyam Olyan vendégeinknek ajánljuk, akik eddig egyáltalán nem motoroztak, vagy nagyon bizonytalanok a manuális váltós motorkerékpárok kezelésében.

ALAPTANFOLYAMOK

2 napos tanfolyam Minden olyan motorosnak, aki már rendelkezik váltós motorral érvényes jogosítvánnyal (tapasztalt) és nem bizonytalan nagymértékben a motorkezelésben

KANYARODÁSTECHNIKA

Félnapos tanfolyam A fél napos délutáni kezdésű tanfolyamunk, elméleti oktatás nélkül, folyamatos oktatói jelenlét mellett zajlik. Feltétele az Alap 1-es szint sikeres elvégzése.

TEREP (DIRT)

1 napos tanfolyam Tanfolyamunk fő célja, hogy fejlesszük a reakciókat, amelyek segítenek megoldani a motorkerékpár megcsúszásából adódó lehetséges bukásokat.

RUTINPÁLYA GYAKORLÓ

2 órás tanfolyam Azoknak ajánljuk, akiknek folyamatban van a járműkezelői rutin tanfolyam vagy járt már nálunk 2 napos bevezető szintű tanfolyamon.

GYAKORLÓ TANFOLYAM

1 vagy félnapos tanfolyam Az eredeti 2-napos tanfolyamaink tananyagára építve egynapos gyakorló célú vezetéstechnikai tanfolyamokat indítottunk 1-es és 2-es szinten.

Robogós képzés esetén ugyanezek az árak érvényesek. A fenti árak magukban foglalják az egy és kétnapos tanfolyamok elvégzésének lehetőségét, a motorkerékpárok és védőfelszerelések használatát, egész napos tanfolyam esetén a meleg ebédet/vacsorát (ajándék, a tanfolyam díja nem tartalmazza), valamint korlátlan ásványvíz-fogyasztást. A feltüntetett árak tartalmazzák a 27% ÁFÁ-t.

KEDVEZMÉNYEK

Visszatérő Vendégeink részére jelentős kedvezménnyel kínáljuk a tréningjeinket. Minden Vendégünk, aki második alkalommal jelentkezik bármelyik 2 napos tanfolyamunkra, 5.000 forint kedvezményre jogosult a tanfolyam alapdíjából. Azon vendégeink, akik harmadszor jelentkeznek 2 napos tanfolyamra 10.000 forint kedvezményre jogosultak. (harmadik és összes további jelentkezéskor egyaránt).

A kedvezményt online regisztrációs rendszerünk automatikusan kezeli és figyelembe veszi jelentkezéskor. A részvételi díjak ezen információk birtokában automatikusan kerülnek megállapításra.
Amennyiben kedvezményes áron hirdetünk tanfolyamokat (pl. a téli hónapokban) az alacsonyabb árat eredményező kedvezményt vesszük figyelembe (de a kedvezmények nem vonhatók össze). Kérdés esetén állunk szíves rendelkezésükre elérhetőségeinken!

Küldetésünk

Elsődleges célunk a motorkerékpárosokat érintő közúti balesetek számának csökkentése. Ezt a motorkerékpárosok vezetéstechnikai képességeinek és vezetési kultúrájának továbbfejlesztésével kívánjuk elérni.

Tapasztalat 98%
Technika 95%
Infrastruktúra 97%
Hatékonyság 93%

Csapatunk

Szloboda Tamás

üzletág vezető

Szabó Ákos

vezető instruktor

Szikora Balázs

instruktor

Eszteri Dávid

segédinstruktor

TELJES CSAPATUNK
10+

év tapasztalat

12831

elégedett ügyfél

14554

tanfolyam

10

féle tanfolyam

Rólunk mondták

Párom gyerekkora óta szeretett volna motorozni, de édesanyja féltette, ezért inkább kerékpárt kapott a motor helyett. Nyilván Anyuka nem tudta a helyi srácok közösen osztoztak egy motoron, azzal vagánykodtak. Egy ideig azzal is elvolt, de minden évben felébredt benne a motorozás iránti vágy (ezt csillapítandó: baleseteket nézett online, akár halálosakat is)

De valahogy ez már idén nem vált be. Rácuppant a neten, hol lehet úgy motorozni, hogy totál a kezdetektől vezetnek be a rejtelmekbe. Valóban hosszas keresgélés után fedezte fel a Continental Safety-nél a lehetőséget: Bevezetés a motorozásba.

Mivel általában mindent együtt szeretünk kipróbálni, továbbá nekem bárminemű jogsi híján még rutinom sincs semmiféle járművezetésben, nyilván egyből igent mondtam a lehetőségre.

Így 2020 februárjában elmentünk egy hétvégi képzésre. Ott Szabó Ákos és Szikora Balázs fogadott bennünket az oktatóteremben.

Nem voltunk sokan. Hatan, azt hiszem. A kezdeti kivagy milyen motoros múltad van tudsz-e egyáltalán biciklizni kérdések után jött az elmélet. Mire kell figyelni. Védőeszközök fontossága. Melyik a motor eleje. Hogyan ülünk fel rá (vicces, de láttam már azóta full bénán felszállót, és mindig áldom az eget az ilyen kis trükkökért)

És aztán eljött a várva várt pillanat. Kimentünk a motorokhoz. Ahogy mondtam: nulla tapasztalatom van. Bringában jó vagyok, de a motor már csak a súlya végett sem ugyanaz. És ezt sikerült is saját bőrön tapasztalni. Nem egy, nem kettő, jó pár imbolygás, dőlés, és bizony esés is volt az első órában. És ezt csak én produkáltam. Őszintén szólva, nem nagyon tudtam a többiekre fókuszálni. Annyira jó érzés volt egy ilyen gép mellett állni és kitapasztalni minden kis rezdülést (leginkább a sajátjaim).

A tologatás után eljött az idő, hogy beindítsuk, éppen csak guruljunk előre pár métert, és álljunk meg. Természetesen ezek előtt mindig kaptunk vizuális bemutatót, továbbá élőszavas ismétlést, mi után mi következik (azaz: mikor mit csinálj a kezeddel és lábaddal, mit mikor nyomsz, húzol stb.) Erre a pillanatra már volt lemorzsolódás. Vagy önszántukból, vagy külső segítséggel távoztak is csoportunkból - lelkileg nem voltak felkészülve a folyamatra.

Visszakanyarodva az első pár méterre egyedül a motoron. Hát, igen. Sajnos sikerült annyira bepánikolnom az ismeretlentől, hogy sikerült a rézsűre felmászni a naked bike-kal. Hárman szedték le a srácok (Köszi Attinak is)

Én itt komolyan azt hittem, kirúgnak, plusz még fizethetek is többhavi fizura valót, hogy megtérítsem a kárt. De nem. Amint elmúlt a röhögésroham (főleg nálam, mert nem hittem el, hogy ez lehetséges), megnyugtattak, kaptam egy másik motort és folytathattam a képzést. Nyilván remegtem újra felülni, de nem a félelemtől, hanem a várakozástól és vágyakozástól, hogy én uraljam a gépet, ne az engem.

Nem mondom, hogy ezek után minden varázsütésre megváltozott, mert nem, viszont lassan (nagyon lassan, baromira lassan) lépésről lépésre egyre jobb lett. (vagyis belülről ezt éreztem, majd Ákos rámcáfol 🙂 )

Finom ebéd szakította meg az első nap felénél a programot. Nagyon köszönjük az étket, Isteni volt.

Ezek után teli hassal vissza a motorra. (igazából nem is tudom már visszaidézni minden egyes pillanatát, mert annyi minden volt az új és érdekes és izgalmas)

Az tuti, hogy a nap végén nagyon fáradtan indultunk haza. Zsibogtak a végtagjaink. Az alkarunk görcsben, mert hiába mondták az instruktorok, hogy lazán tartsd magad, nyilván a kormányba kapaszkodtunk... Ez is a gyakorlattal és rutinnal alakul ki. Pedig mennyivel könnyebb lett volna már az elején hallgatni az okosabbakra 🙂

Alig vártuk, hogy eljöjjön a második nap, amikorra már "tapasztalt" motorosként közelíthettük meg a járgányainkat. Ja, nem. Csak szuperzöldfülűként. De másképp éltük meg 🙂

Egyre újabb és újabb, több és több információ érkezett. Gyakoroltunk. Az első kilométert is átléptük (nem röhögni, ez akkor egy mérföldkő volt és óriási büszkeség) Csak úgy rohant az idő. Újabb ebéd. (megint csak nagyon finom volt). Szinte elszomorodtunk, mikor újra visszatértünk az oktatóterembe a lezáró beszélgetésre. Ennyi volt? Ez nem maradhat ennyiben. Annyira elkapott a gépszíj, hogy hazafelé elkezdtünk motoros iskolát keresni (akkor még a Continentalnál csak őszre volt tervezve a sulikezdés)

Márciusban be is iratkoztunk. És megérkezett a Covid-19 miatti lezárás, bezárás, elméleti vizsgára való jelentkezés lehetetlensége. Itt kicsit megreccsentünk. Ez nem történhet meg! Meg akarjuk csinálni!

Amint nyílt lehetőség, azonnal kértünk időpontot. ÉÉÉÉÉS: az öröm az ürömben, hogy ezalatt az idő alatt sikeresen beindult a Safety-Hungary-s suli is, úgyhogy már át is jelentkeztünk. Nemcsak az ígéret szép szó miatt, hanem mert pontosan tudtuk: itt meg fogunk tanulni motorozni. Nekünk nem a papír, hanem a tudás volt a lényeg. Tisztában voltunk vele (főleg az én varázslataimmal), hogy nem lesz ez meg gyorsan, nem a legolcsóbb helyre jöttünk, de a tudásért hajlandóak voltunk áldozni, mind idő, mind anyagiak oltárán. Így visszagondolva sem döntenénk másképp.

Szóval én A2, Balázs A korlátlanra jelentkezett. Megismerkedtünk Pétervári Matyival (vezető oktató) és Tamással (jogsiért felelős mágus) is, szóval újabb két remek emberrel bővült a tudatunk.

Azt gondolom, magát a jogsiszerzést már nem fejtem ki az amúgy sem rövid beszámolómban ilyen részletességgel. (gondolom, ennél a pontnál már legalább felére csökkent az olvasók száma)

Matyi mérhetetlen és végtelen türelme következtében egyre kevesebb lefulladást produkáltam. Már szinte ritkaságszámba ment az eséseim száma. A bizonytalanság is halványult. Viszont a fantasztikus érzés, hogy haladok, az csak erősödött (jólvan, azért a rutinvizsga felkészülés alatti hármas pályán gyorsíts fel 45-50-re most is para, ha visszagondolok). Nyilván, az elején a kulcsfontosságú, hogy elindulni és megállni helyesen kell. Csak a fránya kuplungon azt a pontot érezni, na, az nem jött össze egy huzamosabb ideig. Roppantul élveztük a szlalomot, a csúsztatott szlalomot.

A jogsi-képzés része az Alap I, kétnapos tanfolyam, ahol már a finomságok is előjönnek (és megint nem csak az ebédre gondolok, az mindig jó). Egyre szűkebb ívben kanyarodás, testsúlyáthelyezés. Pallógyakorlat. Rácsos gyakorlat. Megállás és elindulás lejtőn (ez később jól jött a mélygarázsnál, legalább nem gurultam vissza) Csupa izgalmas feladat, jó hangulat, különböző tudású és szintű emberek. Ez is fantasztikus élmény volt. Nagyon jónak tartom, hogy a képzés része, mert ezen feladatokat egyébként csak forgalomban, akár saját káron tanulhatnánk meg. Így mégiscsak biztonságosabb volt.

Aztán tovább léptünk a rutinpálya feladatokra. Merthogy a tanulási folyamat nyilván vizsgával zárul, amit pedig a hatóság határoz meg. Itt jöttek képbe a mumusok: Indexelj, fejed fordul, gyorsíts, lassíts, válts fel... No, itt elgondolkodtam, biztos akarom? A válasz mindig az volt, hogy IGEN. Szóval, le kell rázni a bénaságom, és koncentrálni kell. De azt sem görcsösen. Próbáltam élvezni minden percét (nem mindig volt őszinte a mosoly) Biztosan gondolom, hogy versenyben vagyok a dobogós helyért a kivette a legtöbb órát rutinvizsgafelkészítőre címért. De ahogy említettem korábban is, egy percét sem bánom. Szerencsés vagyok, mert volt esős alkalom, volt sötét, nagyon meleg, hűvösebb... És egy augusztus eleji időpontra megkaptuk az időpontot rutinvizsgára. Előtte már több napig nem aludtam, annyira izgatott voltam. Az elméletre még jegyzeteket is készítettem. Mindenféle videot néztünk, hogyan, mit kell válaszolni, ha ez vagy az a kérdés merül fel.

Remegve vártuk az időpontot. (titkon reménykedtünk, hogy essen - de legalább szitáljon - mert akkor nem kell annyira felgyorsítani).

Akkor még Érden vizsgáztunk. Igazi kora őszi időpont volt. És szitált az eső. Nagyon kedves vizsgabiztosunk volt. Minden feltétel adott is volt, hogy sikerrel zárjuk a napot. Félig meg is történt. Merthogy annyira begörcsöltem magam, hogy alig bírtam megnyikkanni (tudom, hihetetlen azok számára, akik ismernek), és ezen annyira felhúztam magam, hogy rengeteg hibát vétettem, még a pályáról is lejöttem. Nyilván megérdemelt bukás. Ezzel csak az volt a bajom és tört el a mécses, hogy  a sikertelenségem beárnyékolta Párom hibapont nélküli sikeres teljesítését. Nem tudta megélni a pillanatot. Pedig támogattam benne. De tudat alatt is ráragasztottam a kudarcom. Ez nem maradhat ennyiben. Alig vártam az új időpontot. Még többet gyakoroltam. Nem is értem, hogyan hibázhattam. Hiszen szinte csukott szemmel ismertem a pályát, a feladatokat. A stressz egy szemét kis manó odabent... Szerintem, nincs olyan instruktor, aki nem szenvedett volna velem a rutin gyakorlón - innen is bocsi és nagyon köszi Srácok! Mindenkitől rengeteget tanultam.

Az új időpont is eljött. Csodák csodájára - csak, hogy feleslegesen ne szaporítsam a szót  - sikerrel teljesítettem, meglett a rutin.

Azt gondoltuk, a nehezén túl vagyunk. Mindaddig, míg a következő Kozma utcai látogatásunkkor azt nem halljuk Matyitól, hogy akkor ott azon mellényeket tessék felvenni, itt a rádió, és irány a forgalom. Nyilván tudtuk, hogy eljön ez az időpont, és ezért csináltuk az egészet, ettől függetlenül a merev görcs állt belénk. Komolyan? és ha elesek? Meghalunk, mind meghalunk - kb ez lehetett ránk írva.

És megvolt az első kigördülés a kapun! Óriási izgatottság, a félelem is inkább csak az ismeretlen terep és feladat miatt volt. Végig görcsben haladtunk. Félidőben meg is álltunk egy kicsit egy parkolóban, hogy értékeljük az addigiakat. És itt érzem megint azt, hogy nagyon jól döntöttem, hogy én A2, Balázs A jogsira jelentkezett, mert tudtunk együtt menni a forgalomban. És ezt is együtt éltük át. Fantasztikus élmény volt. Mikor visszaértünk a Kozmába, csak ültünk még fél órán keresztül legalább és ömlengtünk, hogy mennyire jó volt és mikor jöhetünk újra. Közben folyt a rutinpályás gyakorlás, ott is voltak már ismerős arcok.

Próbáltam nyugtatni őket, hogy a rutinpálya semmi, még bukás után is így gondoltam. Az a baj, pont, mint az érettséginél. Aki előtte áll, annak élete legnagyobb kihívása. Aki már túlvan rajta, csak nevet az aggodalmaskodó arcok látványán , hogy ugyan már, sima liba. Még ezek tudatában is csak azt mondtam, hogy ne a rutintól "féljenek", hanem, ha ki kell menni az utcára. Mert ott már mindenhonnan jöhetnek és mindenféle járművel.

Szóval, a tőlem  már megszokott stratégiával, kb. 3x annyi forgalmi óra után, Matyi a beleőszülés után a haját is kezdte eldobni (ne haragudj Matyi). Mivel nem volt forgalmi látásom, belementem olyan helyzetekbe, amik járhattak  volna komoly következményekkel is. Szerencsére (Isten és Matyi közbenjárásával), nem történt semmi gond. Az éles és vészes helyzeteket a motoron másképp érzékeltem, mint ő a kocsiban. (pl. záróvonalon elém vágó terepjárósra nem voltam felkészülve) Néha még mindig sikerült lefulladni, mert annyira gyorsan akartam volna indulni, hogy nem sikerült. De a forgalmi órák nagyon jók voltak! Ha lehetett fokozni az élményt, akkor itt mind megtörtént.

És eljött a vizsga időpontja. Nem is ömlengek. Megbuktam. (micsoda meglepetés, igaz?) És megint csak saját magam miatt. Figyelmetlenség. Minden idegszálam teljesíteni akart, ezért a zsigertevékenység nem működött. De nem éltem meg kudarcként. Csak megint azt, hogy utánam indult közvetlen Balázs vizsgázni és szegény azzal a tudattal ment, hogy nekem nem sikerült. Na, bumm, még egy csomag a vállára. Bíztam benne, hogy ki tudja ezt kapcsolni. És be is jött. Csont nélkül bezsákolta. Szeptember elején megszerezte a jogosítványát! Annyira büszke voltam rá! Ő megint csak azt mondta, majd örülünk, ha mindketten teljesítettünk. Ezen jól felszívtam magam. Minden egyes gyakorlási lehetőséget kihasználtam (kivéve, mikor a migréntől megmoccanni sem tudtam ). A következő vizsgaidőpont egy hónappal később, október 12-én volt. A korábbi alkalomhoz képest, itt nem egyedül, hanem párban motoroztunk. A gyakorlásokon ezt megszoktam, vizsgán viszont még nem volt ilyenem. Szakadó eső. Hideg. Na, gondoltam, ez lesz az én napom. Mert, ha minden körülmény adott, az túl könnyű, úgy nem sikerül. Ha bármi belezavar, akkor sima ügy.

És valahogy így is lett. Mosolyogva indultunk, úgy is értünk vissza. Végig nagyon jó élmény volt. (fogvacogva szállítunk le a mociról a végén, annyira hideg volt, de az élmény és adrenalin csak hajtott)

Itt maximális őszinteség és boldogság az arcon, a sikeres M betűs vizsgalap!!! Sikerült.

Azok, akik idáig eljutottak és végig bírták olvasni, köszönöm.

Akik még nagyon gondolkodnak, hogy jaj, szeretnék motorozni, de nem nekem való azt üzenem: hogy erről megbizonyosodj, már három helyen az országban kipróbálhatod a Bevezetés a motorozásba kurzust, vágj bele. Próbáld ki. Derüljön ki, ne mások mondják meg, tapasztald meg magad, hogy neked való-e. És, ha elkap a gépszíj, csináld, vidd végig.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, akivel a képzés, vizsgafolyamat alatt kapcsolatba kerültünk: instruktorainknak (Matyinak, Bazsinak, Attinak és Ákosnak), Tamásnak, társainknak, éttermi dolgozóknak, gokart pályán dolgozóknak, háttértámogatóknak, Recis hölgyeknek a türelemért, segítségért, folytonos mosollyal biztatásért, segítségért, támogatásért és úgy mindenért. Nagyon-nagy élmény volt minden ott eltöltött perc. (ha valakit kihagytam, elnézést érte, nem szándékosan tettem)

Pedig az egész úgy kezdődött, hogy jó, elkísérem Balázst, ez az ő álma. Egy álomból kettő, majd újra egy közös lett.

Biztos, hogy tavasszal újra jövünk, már jogsisként a szezon megkezdése előtt egy felfrissítő motorozásra,  a tereptréning sem maradhat ki.

Széles utat, gumifákat mindenkinek! Vigyázzatok egymásra. És még nagyon-nagyon sok tanulót kívánunk!

Hatalmas élmény volt minden egyes ott töltött perc, és nagyon remélem, hogy másfél év múlva ugyanott, ugyanabban a jó hangulatban vissza tudok menni egy A2-ért!

Úgy gondolom, hogy a tréningek alatt sikerült megtanulnom magabiztosan kezelni a motort, és boldog vagyok, hogy nem csak egy ,,plasztikkártyáért" mentem oda.

Összehasonlítva a bevezető és az alap1 tanfolyamot, rájöttem arra, hogy megtanultam nem kidobni a kuplungot, és nem rámarkolni kanyarodás közben az első fékre, mert az fájni fog. (Köszi Balázs és Attila) A kis kanyarodás, és a nyolcas, amit az első rutingyakorlásoknál szinte elképzelhetetlennek tartottam, hogy valaha is menni fog, azt a rutinvizsgára sikerült elsajátítanom. (Úgyhogy örülök, hogy az első vizsgán a lassú folyosót romboltam le, mert ha a kanyart rontom el, akkor lettem volna csak igazán levert :D) Elégedetten tűnődők vissza az első pár forgalomra mert sok-sok segítséggel sikerült kijavítanom a legszembetűnőbb hibáimat, és tudtam belőlük tanulni, így sikeresen tettem le a forgalmivizsgát. Most itt arra gondolok, amikor párszor majdnem meghaltam, veszélyhelyzetbe hoztam a forgalom résztvevőit, vagy túl lassan tötyögtem. (Bocsi Matyi )

Imádtam, hogy suliidőben is ott lógtam, és volt egy kifogásom (meg egy igazolásom, köszi Tamás), hogy éppen miért a motoron és nem a padban ülök.

Tényleg nagyon megkedveltem a Kozma utcai kis bázisotokat, ezért is tervezek oda még visszamenni. Kedvet kaptam a terepezéshez, és a tandemhez is, sőt a maradék két jogsit mindenképpen nálatok szeretném megcsinálni..

Most, hogy összegeztem a bénázásaimat, csak szeretném nektek őszintén megköszönni ezt a fél évet. Minden alkalommal amikor nálatok jártam, reggel vigyorogva keltem, este meg jóleső fáradtsággal, és annál is nagyobb mosollyal ért véget a napom.

"Interneten találtam rá a Safety-Hungary-re, amiről azt olvastam, hogy Magyarország egyik legjobb motoros iskolája. Nem okozott csalódást. Elsők közt voltam, akik jogosítvány szereztek náluk, s csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni.

Az iskola szuperül felszerelt minden szükséges motoros kellékkel, a gyakorlásra használt motorok mindig tökéletes állapotban voltak, s az oktatók nagyon tapasztaltak, figyelnek a tanulók igényeire, s az alapismereteken kívül nagyon fontos vezetéstechnikát is oktatnak. Élmény volt velük tanulni, s csak ajánlani tudom leendő és tapasztalt motorosoknak egyaránt."

Továbbá szeretném megköszönni még egyszer az elmúlt 3 hónapot, az odafigyelést, a figyelmes oktatást és sok segítséget Neked, Matyinak és az iskola összes oktatójának és dolgozójának!

Tényleg szuper élmény volt Veletek tanulni, s tervezem, hogy még megyek Hozzátok vezetéstechnikai tréningre.

Évek óta próbáltam megtanulni motorozni, de mindig valami közbejött. Egyszer a suliban nem volt elég motor, egyszer bokaszalag szakadásom lett, és kifutottam az időből, de volt, hogy lebeszélni akart egy oktató a nagy 'A' motorról, mondván, ez nem nőknek való.

A saját motoromat évek óta csak utasként ismertem, de 2019. szeptemberben a KRESZ után megint lett két évem, hogy sikeresen letegyem a jogsit. A vírus persze ezen lassított, de idén végül a Facebookon láttam, hogy a Safety-Hungary-ben van rutin gyakorló óra, és oda gondoltam, megyek akkor, az  nekem csak használhat!

És milyen jól tettem! Végre egy hely, ahol egészen az alapoktól megmutattak mindent a motorozásról! Ja, hogy például tartani kell térddel! Vagy hogy amerre nézek, arra megy a motor! Mondhatjuk, banális, de az elmúlt években 4 suli után mégis meglepő, miért nem mindenhol tanítják meg a delikvenseket motorozni?!

A Safety-Hungary csapata azon felül, hogy ezek szerint szuper oktatók egy szuper összerakott képzési programmal, nagyon segítőkészek és kedvesek is! Mindig nagyon jó a hangulat, miközben megy a szigorú oktatás és gyakorlás is.

A program egymásra épülő moduljai pedig folyamatosan szolgálnak gyakorlási lehetőséggel és sikerélménnyel is, amiből a megszerzett tapasztalatot az úton aztán aktívan lehet használni.

Csak ajánlani tudom őket mindenkinek, aki szeretne megtanulni motorozni!

…Kötelezővé tenném. Sokat tanultam, amit köszönök. Jó hangulatú, jó szervezésű program.

…Nagyon hasznos, minden motorosnak ajánlott! Príma motorok, jó oktató remek stílussal 🙂

…Képzett,udvarias,kulturált magas szintű oktatás mind a helyszín mind a technika mind az oktatók részéről…

Elégedett ügyfél

Elégedett volt a tréninggel?

Szeretné, ha ezt más is tudná? Írja meg nekünk!

Instruktoraink

Instruktorainkat Törökországban, Spanyolországbanés Szingapúrban képezték ki tapasztalt – többek között Japán – vezető-instruktorok annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalú továbbképzéseket nyújthassuk Önnek, itt Magyarországon.

Instruktoraink rendszeres továbbképzéseken és ellenőrzéseken vesznek részt a folyamatos jó minőség biztosítása érdekében.

Képzőközpontok a Világban

Többek között az alábbi országokban találhatók Honda motorkerékpár vezetéstechnikai oktatóközpontok:

Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Franciaország, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán, Kína, Magyarország, Malajzia, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Nigéria, Oroszország, Pakisztán, Peru, Spanyolország, Szingapúr, Thaiföld, Törökország, USA, Vietnám

A kétnapos képzéseink önköltsége a jelenlegi látogatói létszám mellett kb. 95.000 Ft. A motorosok biztonságát fontosnak tartó támogatóinknak köszönhetően tudjuk bruttó 51.000 Ft-ért kínálni a tréningjeinket a saját motorkezelési technikájuk fejlesztéséért tenni akaró jelentkezőknek. Ezért úgy gondoljuk, hogy kell tudnia, mely cégek fizetik ki a Ön képzésének több mint a felét. Szakmai támogatást nyújt munkánkhoz a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Közlekedéstudományi Intézet.

  • Continental
  • Honda Motor Europe Magyarországi Fióktelepe
  • Országos Rendőrfőkapitányság – Országos Balesetmegelőzési Bizottsága